Hatan voltunk a kollégiumi szobában, mindenki itthon volt, az eső miatt senkinek nem volt kedve elmenni sehova. Álmodoztunk, ha majd kikerülünk a nagybetüs ÉLET-be, mit is kezdünk azzal a fenenagy szabadsággal. Férhez fogok menni, kb 1-2 év mulva, szülök egy gyereket, fiút, és …elválok a férjemtől… Döbbent csönd.- Ezt nem gondolod komolyan?- De igen. Nem akarok férjet, de gyereket igen. Hetveneséveket irjuk, nem szülhetek lányanyaként! Mit szólnának az emberek, a szüleim szegények nem élnék túl, szégyent hoznék rájuk!
Mai nap is emlékszem erre a délutánra, mintha most történt volna. Az akkor felelőtlenül kimondott szavak határozták meg az életemet… Minden egyes kijelentés pontról-pontra megtörtént. 2 év mulva felesége lettem egy zenész fiúnak, el is váltam tőle, bár akkor már másként gondolkodtam a házasságról. Szerettem a férjem, rajongtam érte s a világ legcsodálatosabb emberének tartottam… Fiú gyermeket szerettem volna mindig, és miért nem lányt, nem tudom. Bár, amikor egy teljes éjszakát végig vajudtam a szülésre várva , nem gondoltam én se fiúra, se lányra, tul akartam lenni az egészen. Amikor megszületett és magamhoz öleltem az apró kis ráncos testet, a világ legszebb gyermekét láttam benne. Már akkor sejtettem milyen csodálatos lesz az életünk és milyen sok megpróbáltatás lesz benne.
Álom a gyermekről.
2008 február 3. | Szerző: kpf
Hatan voltunk a kollégiumi szobában, mindenki itthon volt, az eső miatt senkinek nem volt kedve elmenni sehova. Álmodoztunk, ha majd kikerülünk a nagybetüs ÉLET-be, mit is kezdünk azzal a fenenagy szabadsággal. Férhez fogok menni, kb 1-2 év mulva, szülök egy gyereket, fiút, és …elválok a férjemtől… Döbbent csönd.- Ezt nem gondolod komolyan?- De igen. Nem akarok férjet, de gyereket igen. Hetveneséveket irjuk, nem szülhetek lányanyaként! Mit szólnának az emberek, a szüleim szegények nem élnék túl, szégyent hoznék rájuk!
Mai nap is emlékszem erre a délutánra, mintha most történt volna. Az akkor felelőtlenül kimondott szavak határozták meg az életemet… Minden egyes kijelentés pontról-pontra megtörtént. 2 év mulva felesége lettem egy zenész fiúnak, el is váltam tőle, bár akkor már másként gondolkodtam a házasságról. Szerettem a férjem, rajongtam érte s a világ legcsodálatosabb emberének tartottam… Fiú gyermeket szerettem volna mindig, és miért nem lányt, nem tudom. Bár, amikor egy teljes éjszakát végig vajudtam a szülésre várva , nem gondoltam én se fiúra, se lányra, tul akartam lenni az egészen. Amikor megszületett és magamhoz öleltem az apró kis ráncos testet, a világ legszebb gyermekét láttam benne. Már akkor sejtettem milyen csodálatos lesz az életünk és milyen sok megpróbáltatás lesz benne.
Oldal ajánlása emailben
X